Tales of Pirates
Verőfényes szépjóreggelteket népem!
Sikerült kilábalnom a fejfájásból, szédülésből és hasonlókból, mostmár gondolkodni is tudok így itt vagyok újult (khöm...) erővel. x3 Meg hát gondoltam ideje lenne beszámolni érdekfeszítő hétvégémről. Azthiszem csapjunk is a közepébe...
Szombat hajnalban szokásosan összeszedtem magam, elpakoltam, majd konstatáltam h most nem vonattal megyek, hanem faterrel, és ő bizony nem siet sehova, így punnyadhattam 11ig. Akkor végre valahára elindultunk Pest felé. Így sokkal élvezhetőbb volt mint vonaton, többek közt a szomszéd kabinban üvöltöző cigányok hiánya miatt, meg lehetett tankcsapdát énekelgetni útközben. :D
Pár órányi utazás után sikeresen megérkeztünk Káposztásmegyerbe (ohh igen, én most tudtam meg h van ilyen hely, ownage...), ahol kurva meglepő módon szakadt az eső. Megemlíteném h ez az eső egészen addig kitartott míg ismét haza nem értem Debrecenbe, igazi hangulatbomba volt... Nah szóval háromnegyed órányi villamosozás, káromkodás, kissé elázás, westendmellett áldogállás után taliztam Shinnel. Ezek után végre valahára sikerült megvennem a gothkeresztes fülgyűrűt, és nemmellesleg masszírozófoteleztünk is ami egy élmény volt. <3 xD Utána sétálás, mítelés Ritsukával, készülődés nipponra, miegymás. Majd irány Burgerking, bezabáltam rendesen, amit utólag elég erősen meg is bántam. x3 Mekiben pedig míteltünk Kamival meg Zakuval akikkel pár perc várakozás után konstatáltuk, hogy mellesleg nem is várunk mást, így elindulhattunk nipponra.
Hosszú, szenvedéssel, könnyekkel, megázással és buszon üvöltözéssel teli út volt ez, de a végén sikerült odaérnünk...de a geci biztonságiak nemengedtek be, így dumálhattunk még kint az esőben. Végre megjöttek Yatsuék is, hoztak piát, és mellesleg végre elis indulhattunk befelé...csakhogy rájöttem hogy nemhoztam pénzt. Így nekiálltam belépőle tarhálni, ami sikerült is (ezúton is köszönöm Mazu :D). A bentieket nem fejteném ki, mivel hosszú, kissé punnyadós és helyenként kompromitáló. xD De azt megjegyezném hogy külön öröm volt teljesen véletlenül találkozni Arnival, aki élőben még jobb arc mint msnen. :D
Végül hullafáradtan elindulhattunk hazafele. Kis beszélgetés, szunya, majd irány a metró, Újpest városháza, mítelés faterrel, tankcsapdaéneklés, majd otthon édes otthon. :D
Végül köszönöm mindenkinek akivel együttvoltam Nipponon. Kurva jó volt az egész. :D
Ui: HIGH FIVEEEEEE!!!
0 komment:
Megjegyzés küldése